Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
002 |
|
2015.11.28. 12:45 |
Nos… szánom bánom minden bűnömet, de verset nem tudok írni… de egy rövidke kis történet azért még belefér. Remélem mindenkinek tetszeni fog akármilyen rozsaszín és cukorban tocsogó.
2. The Unrequited love (poem): How do you feel when you love someone who does not love you back?
Fáradt tekintettel követem, ahogy elhalad az asztalom mellett. Magas alkata és széles vállai szinte vonzzák a magamfajták figyelmét. Barna bőr laptoptáskája szokásához híven a vállára dobva lóg, indokolatlan lazaságot adva szigorú kisugárzásának. Ismét beül a sarokba és előkapja a régebbi típusú laptopját, majd ismét vadul írni kezd. Megszoktam már a billentyűzet ritmusos muzsikáját, amely mindennapi estéim szerves részét alkotja. Egy hónapja járok ide munka után, először csak a kávéjuk vonzott, azonban most a két asztallal odébb ülő férfi jelenléte késztet arra. hogy mindig betérjek ide. Kék szemeivel a képernyőt figyeli, és szinte látni vélem, ahogy szemöldökei össze-összeráncolódnak az adandó probléma láttán. Fekete haja kissé kócosan omlik homlokába, és vastag fekete keretes szemüvege szinte egybeolvad a hasonló színű hajkoronával. Az elmúlt napokban rájöttem, hogy nyugodtan nézhetem a fiatal férfi alakját, mivel a munkába temetkezve akkor látna csak meg, ha a kávéjával a kezemben állnék meg asztala mellett. Elgondolkozva figyelem már egy ideje, mikor tekintetemet hirtelen a kék szemekben látom viszont. Riadtan feszül meg a testem, és zavaromat palástolva a kávémat kezdem nézni.
Elhalad valaki mellettem, és mire felfogom már megáll kiszemeltem mellett.
-
Nem dolgozol kicsit sokat? Be fogsz savanyodni. – mondta mosolyogva a szőke fiatal. Kicsit fiatalabb lehetett mint a fekete hajú, és jóval alacsonyabb.
-
Oh, szia. Már végeztél is? – néz fel meglepetten kék szemeivel. Ezek szerint ismerik egymást, és ha jól veszem ki a fekete hajú a szőkét várta. A legújabb vendég helyet foglal az asztal másik oldalán, így pont kitakarva eddigi látképemet. Pár percig még beszélgettek, majd a fekete hajú kéri a számlát. Ekkor érzem úgy, hogy nekem sincs több indokom maradni.
Elindulnak, és én pár méterre lemaradva követem őket. Nyugodt tempóban sétálnak egymás mellett, és engem valami idilli nyugodtság fog el. Nézem őket és hallgatom izgatott szívverésem dübörgését. Úgy érzem magam, mint aki épp egy intim pillanatot követ épp figyelemmel. Tekintetem végül meglepetten és riadtan kerekedik ki, mikor a fekete hajú egy kevésbé forgalmasabb ponton magához vonja a szőkét egy gyors csókra. Szívem akkor dobbant még nagyobbat, mikor elválnak és a kék szemű arcára boldog mosoly költözött.
Ekkor már biztosra tudtam, hogy semmi esélyem… Ettől függetlenül tudom, hogy nem fogom feladni…
Hónapok teltek el, és én ismét a kávézó asztalánál ülök. A férfi ismét előttem dolgozik, de az utóbbi időben sokkal gondterheltebbnek tűnik. Egyre kialvatlanabbak tűnik, és idegesebben gépel, és folyton jegyzetel. A szőke fiút már egy jó ideje nem láttam, azóta kezdődött el ez az egész. Nem igazán tudom mi történhetett, de talán segíthetnék neki…
Már állnék fel, mikor meghallom a mobiltelefonja csengőhangját. Gyorsan felkapta és egy pillanat múlva már a kávé ára csattant az asztalon, a fekete hajú pedig kisietett a kávézóból.
Ez volt az utolsó alkalom, amikor láttam őt…
|
001. |
|
2015.11.27. 15:00 |
Eldöntöttem, hogy részt veszek egy 365 napos író kihíváson. Magamat ismerve biztos nem fogok normális ütemben haladni ,azonban igyekszem minegyik rövidebb-hosszabb irományomat itt megosztani.
El is kezdeném hát az elsővel:
Még egy utolsó megjegyzés: A címeket nem kívánom megváltoztatni, mivel angol nyelvű listát használok, azonban a szüvegek magyarul lesznek.
1. Outside the Window:
What’s the weather outside your window doing right now? If that’s not inspiring, what’s the weather like somewhere you wish you could be?
Hideg van, olyan hűvös melyre az elmúlt időben nem volt más utalás csak a naptáramon lévő dátumok. November 27-én már várható volt ez az időjárás, azonban jobban örültem volna az előző héten lévő kellemes tavaszias időnek. A tizenhat fok mindig is jobban esett, mint a most lévő öt-hat. Egy dolog nyugtat csupán. Hamarosan tél, amely azt jelenti, hogy hó, karácsonyi hangulat és legnagyobb bánatomra rémes közlekedés. Késnek a buszok, vonatok és még a gyalogszerrel közlekedő emberek is. Jobban belegondolva ez apró negatívum, melyet enyhít a tél jellegzetes hangulata és végtelenbe menő nyugodtsága.
|
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|